Sokszor csak egy közhelynek tűnik, mégis egyet kell értenünk azzal, hogy az ember társas lény. Nem csak a megküzdésünk egyik legfontosabb összetevője a társas támogatás, hanem még az énképünknek is fontos része.
A legtöbb kutatás ugyanis azt mutatja, hogy ha fizikailag és szociálisan elszigetelve él valaki (pl.: egy lakatlan szigeten vagy egy börtön magánzárkájában), akkor egy idő után elbizonytalanodhat az identitásában. Egyszerűen nem tudja megmondani, hogy ő milyen, hiszen nem kap visszajelzéseket a környezetétől. Ennek kapcsán vezették be a reflektív szelf fogalmát, amely tulajdonképpen azt takarja, hogy az önértékelésünk és az énképünk a másokkal való interakciók során formálódik.
Ezért is a jóllétünk egyik alappillére, hogy másokkal kapcsolatban maradjunk, és ezeket a kapcsolatokat tudatosan ápoljuk.
TUDTAD?
Az Amnesty International politikai foglyok vallomásai alapján leírta a “kényszerítő technikák listáját”, melyben az egyik módszer a fogoly elszigetelése. A foglyok egyik típusa, az ún. lelkiismereti foglyok mindenáron törekszenek arra, hogy elkerüljék az elszigetelődést, a külvilággal való kapcsolatuk megőrzését minden körülmények között szem előtt tartják.
“Ezek a foglyok sokszor szándékosan gyakorolják szeretteik képének felidézését(…) Azért is harcolnak, hogy megőrizzék a hűséget jelképező személyes tárgyaikat.”
(Judith Herman: Trauma és gyógyulás, 103.o.)
Különösen a nehéz helyzetekben fontos, hogy tudatosan kapaszkodjunk a társas támogatásba és a kapcsolatainkba. Tudatosítsuk, hogy kik alkotnak körülöttünk „társas háló”-t, amely felfogna bennünket, ha bármilyen baj adódik. Természetesen ez a háló nem mindig aktivizálódik automatikusan: meg kell tanulnunk nyitni mások felé, segítséget kérni és elfogadni.
Persze nem csak mi kaphatunk bátorítást, megerősítést a kapcsolatainkban, hanem odafigyelve a környezetünkben élő emberekre (idősek, egyedül élők, stb.) mi is tehetünk értük valamit.
Amikor másokért teszünk, az vissza fog hatni a saját jóllétünkre is.
A fenti helyzetek a legtöbbet kutatott példák, azonban olyan helyzet, mint amiben ma élünk, korábban nemigen volt. Bár fizikailag elszigetelten éljük a napjainkat, a szociális kapcsolódás lehetősége a legtöbbünk számára adott. Ezt az emailt olvasva is éppen kapcsolódsz hozzánk 🙂
Hogyan használhatod ki ebben a helyzetben a társas támogatás erejét?
- Élj a technológiai lehetőségekkel! Kapcsolódj az okos eszközeid segítségével is másokhoz!
- Írj egy ismerősödnek, akivel régóta nem beszéltetek, vagy küldj egy képet a családtagoknak, hogy éppen mit csinálsz.
- DE! akár a kézzel írott levelek varázsát is visszacsempészheted a mindennapokba 🙂
- Ha van rá lehetőséged, törekedj a videóhívásokra! Bár az emojik választéka igen széles, az emberi arcnál semmi nem fejezi ki jobban az érzelmeket 🙂
- Gyakran még az sms-t kezelni nem tudó nagyikat is meg lehet tanítani a videóhívásra!
- Csatlakozz különféle csoportokhoz! Pl.: tanuló csoport, hobbi mentén szerveződő csoport, stb.
- Kérdezd meg egy nehéz helyzetű ismerősödtől, hogy miben tudsz segíteni neki, vagy egyszerűen csak írd le, hogy gondolsz rá!
- És ne feledd, adni és kapni egyaránt jó! Gondold át, kinek lehet szüksége egy kis kapcsolódásra a környezetedben és tégy egy lépést felé! (virtuálisan)